Ketoacidózis és elektrolitok: Amit tudnia kell

Tartalom






Ketoacidózis és elektrolitok

Ketoacidózis és elektrolitok: Amit tudnia kell

A ketoacidózis egy komplikáció, amely kialakulhat a cukorbetegség kezelése során. Fontos, hogy ismerje ezt a feltételt, valamint annak összefüggéseit az elektrolit-egyensúlytalansággal. A megfelelő tudás segíthet az időben történő beavatkozásban és a komplikációk elkerülésében.


VIZSGÁLJA ÁT A LEGJOBB FEHÉRJE DIÉTÁKAT

A ketogén diéta történetében korán felismerték, hogy a keton testek Az acetoecetsav és a β-hidroxi-vajsavak szinte kizárólag a zsírsavak májban történő oxidációjából származnak alacsony szénhidrátbevitel vagy éhgyomor állapotok idején. Ezeket a ketotikus állapotokat a plazma szabad zsírsav (FFA) emelkedése jellemzi, ami a máj ketontestek kibocsátásához vezet, valamint a zsírszövetben a lipolízis gyorsulása. Ezek a hormonális mechanizmusok fontos szerepet játszanak abban, hogy a máj zökkenőmentesen reagáljon a táplálékhiányos időszakokra azáltal, hogy indukálják a ketontestek termelését az agy és a perifériás szövetek energiaszükségletének kielégítésére. Azonban, Ugyanazok a hormonális mechanizmusok, amelyek lehetővé teszik a ketogén állapot kialakulását (az inzulin és a glukagon szintjének kölcsönös változása), két fő anyagcserezavar, a hiperglikémia és a ketoacidózis etiológiájában is elsődleges tényezőként ismertek.

Más szavakkal, a ketózis és a ketoacidózis egyaránt magában foglalja a ketonok termelését a szervezetben. Bár az alacsony szénhidráttartalmú vagy ketogén diéta követéséből származó ketózis általában biztonságos, a ketoacidózis nem az. Mindazonáltal a ketoacidózis, a hiperglikémia és a cukorbetegség néhány fontos jellemzőjének feltárása betekintést nyújt az elektrolit-egyensúly fontosságába a ketogén diéta által megengedett ketózis természetes és egészséges állapotában.

Cukorbetegség, inzulinrezisztencia és hiperglikémia

Diabetes mellitus egy krónikus állapot, amely világszerte emberek millióit érinti, és amelyet az inzulin csökkent termelése vagy károsodott használata jellemez. Míg a diabetes mellitus okai sokfélék, az inzulin működési zavarának következményeként a vérben a glükóz mennyisége a normál tartományon kívül esik, ill. magas vércukorszint.
Emberben a hasnyálmirigy szigetsejtjei felelősek az inzulin, a glükóz metabolizmusához és tárolásához szükséges anyag előállításáért. Az inzulinra azért van szükség, hogy megkönnyítse a glükóz szállítását bizonyos sejtmembránokon. Az inzulin szekrécióját serkenti a megnövekedett keringő glükóz, és az alacsony glükóz gátolja.

A túlzott inzulinszekréció csökkenti a vér glükózszintjét, ami serkenti a hasnyálmirigyet a glukagon hormon felszabadítására. Ennek a hormonnak a stimulálása növeli a glükóztermelést a glükoneogenezis révén a zsír- és izomszövetek lebontásából. Ennek eredményeként megnövekszik a további glükóz elérhetősége, és ezáltal a vércukorszint megnövekedése (hiperglikémia).

Ha elegendő inzulin van jelen, a glükóz a szövetekbe áramlik, hogy energiát nyerjen. Ha azonban az inzulin nem elegendő vagy hiányzik, vagy a szövetek nem reagálnak az inzulinra, a sejtek glükózszállítása csökken.

Diabéteszes ketoacidózis és elektrolit-egyensúlyzavar

A glükóz előrehaladott felhalmozódása külön problémát jelent a folyadék-, elektrolit- és sav-bázis egyensúlyban. Az egyik olyan állapot, amely az elégtelen inzulin vagy a csökkent inzulinérzékenység miatti súlyos hiperglikémia következménye lehet cukorbetegség során jelentkező acetonsav felszaporodás a szervezetben (DKA). Diabéteszes ketoacidózisban a ketonok felhalmozódása a vérben másodlagos a zsírok energiatermelés céljából történő lebontása miatt (mivel a glükóz nem használható fel). A ketonok olyan metabolikus savak, amelyek csökkentik a szérum pH-ját, ami metabolikus acidózist eredményez.

Ez a ketonok felhalmozódása azt eredményezi ketonuria vagy a ketonok elvesztése a vizeletben. Ezenkívül a magas glükózkoncentráció a vérben növeli a vizelet glükózszintjét (glükózuria). A glucosuria növeli a vizelet ozmolalitását is, ami az ozmotikus diurézis következtében nagy mennyiségű folyadék elvesztéséhez vezet.

A hiperozmotikus állapot miatti folyadékveszteséggel együtt elektrolitveszteség is jár.

Valójában a ketoacidózisban szenvedő egyén másodlagos, dehidratációval és elektrolit-egyensúlyzavarral kapcsolatos problémák kockázatának is ki van téve. Ezért a diabéteszes ketoacidózishoz kapcsolódó néhány tünet a hiperozmotikus állapot másodlagos kiszáradásából ered, és az ebből eredő folyadék- és elektrolit-egyensúlyzavar is másodlagos a ketonok vérben történő felhalmozódásából eredő acidózishoz.


A ketoacidózis tünetei:

  • Fokozott szomjúság
  • Szájszárazság, beesett szemek, kipirult száraz bőr
  • Gyors, gyenge pulzus
  • Megnövekedett vizelési gyakoriság
  • Zavar
  • Letargia
  • Kóma
  • Glucosuria és ketonuria
  • Gyors légzés (Kussmaul légzés)
  • Láz
  • Hasi fájdalom
  • Hányinger
  • Hányás

Másodlagos ketoacidózis aggodalmak

A folyadék-, elektrolit- és sav-bázis egyensúlyt radikálisan befolyásoló anyagcsere-állapotok másodlagos aggályokat okozhatnak, ideértve a hipovolémia miatti vesekárosodást vagy a folyadéktúlterhelés miatti szívelégtelenséget (hipervolémia). Ezért a folyadék- és elektrolit-egyensúlyzavarra összpontosító kezelések elengedhetetlenek a homeosztázis fenntartásához és a többi szövet megóvásához a szükségtelen károsodástól.

A magas szérumozmolalitás a felszabadulást okozza Antidiuretikus hormon (ADHmás néven vazopresszin) az agyalapi mirigy hátsó lebenyén keresztül, amely a veséket a víz megőrzésére irányítja a folyadékkoncentráció egyensúlyának helyreállítása érdekében. Bármilyen állapot, amely blokkolja a vese ADH-re adott válaszát, vagy gátolja az ADH felszabadulását, fokozza a vizelettel történő vízkiválasztást, és ADH-hiányos állapotot eredményez. diabetes insipidus (DI).

A Diabetes Insipudus jellemzője a túlzott vizelés és a rendkívüli szomjúság, ami az agyalapi mirigy ADH hormonjának alacsony termelése, vagy a vese ADH-ra adott tipikus válaszának hiánya miatt következik be. A diabetes insipidusnak két típusa van: központi és nefrogén.

A centrális diabetes insipidust az ADH termelés hiánya jellemzi, míg a nefrogén diabetes insipidust a vese válaszának vagy rezisztenciájának hiánya jellemzi az ADH antidiuretikus hatásával szemben. A diabetes insipidus mindkét formája esetén a betegek nagy mennyiségű híg vizeletet választanak ki. Szomjasnak érzik magukat, és hatalmas mennyiségű vizet isznak, hogy kompenzálják a vizeletben elvesztett vizet. A diabetes insipidus fő veszélye akkor jelentkezik, ha az egyén nem tudja lépést tartani a folyadékbevitellel a vizeletkibocsátással, ami kiszáradáshoz és magas vér nátrium-egyensúlyának felborulásához vezet.

A Diabetes insipidust nem szabad összetéveszteni a diabetes mellitusszal, amely inzulinhiány vagy magas vércukorszinthez vezető rezisztencia következménye. vércukor. A diabetes insipidus és a diabetes mellitus nem kapcsolódnak egymáshoz, bár hasonló jelekkel és tünetekkel járhatnak, mint például a túlzott szomjúság és a vizelés.

A ketogén diéta

Köztudott, hogy a központi idegrendszer nem tudja felhasználni a zsírsavakat energiaforrásként, mert a szabad zsírsavak nem tudnak átjutni a vér-agy gáton. Ez az oka annak, hogy az agy általában a glükózt használja metabolikus szubsztrátként. 3-4 nap szénhidrát bevitel nélkül (szénhidrátszegény ketogén diétából vagy koplalásból) a központi idegrendszernek alternatív energiaforrásokat kell találnia. Ezek az alternatív energiaforrások a ketontestek, az acetoacetát, a β-hidroxi-vajsav és az aceton. Képződésük folyamatát a máj mitokondriális mátrixában ún ketogenezis.

Függetlenül a hatékonyságától fogyásgyógyszerrezisztens epilepsziaés más rendellenességek esetén a ketogén diétát az orvosok túlzottan óvatosan fogadják, és gyakran az egészséges táplálkozás ellentétesének tekintik a hagyományos szabványok szerint. Ez talán annak tudható be, hogy a szakorvosképzési kurzusokon nem foglalkoznak a témával. Ennek eredményeként sok orvos a „ketózis” kifejezést csak a diabéteszes ketoacidózissal összefüggésben társítja.

Eközben a ketogén diéta ketózist indukál, amely nem kóros, hanem fiziológiás állapot, amely naponta előfordul. A fiziológiás állapot, a ketózis, koplalással vagy drasztikusan csökkentett szénhidráttartalmú diétával érhető el.

A ketogén diéta ozmolalitása

A legtöbb orvos és táplálkozástudós véleménye szerint a szénhidrátnak a napi energiabevitel jelentős részét kell képeznie az optimális fizikai egészség érdekében. Érthető, hogy ezt a véleményt a klinikai tapasztalatok többször is megerősítették, mivel az alacsony szénhidráttartalmú diétát követő betegek gyakran panaszkodtak szédülésről, gyengeségről és fáradtságról.

Jól bebizonyosodott, hogy a szénhidrátok nátriumot közvetítenek visszatartás. Az is jól bevált, hogy a ketogén diéta kezdeti elfogadása során a nátrium, kálium és magnézium a kiválasztás fokozódik a vesék által, ami a nátrium, kálium és magnézium elektrolitjainak alacsony szérumszintjéhez vezet. A ketoacidózisról szerzett ismereteink alapján ismert, hogy az ozmolalitást megváltoztató állapotok a folyadékok, az elektrolitok és a sav-bázis egyensúlyának felbomlásához vezethetnek, és olyan tüneteket válthatnak ki, amelyek főként megváltozott tudatszinttel, valamint izom- és idegműködési zavarokkal járnak. alacsony szénhidráttartalmú, ketogén diétát követő egyéneknél tapasztalt tünetek miatt.

Folyadék

A víz a szervezet legnagyobb mennyiségben előforduló alkotóeleme, és kritikus a homeosztázis szempontjából. Bár állítólag a testtömeg körülbelül 60%-át teszi ki, a víznek tulajdonítható testtömeg tényleges százalékos aránya az egyénben a testben lévő izom és zsír relatív arányától függ. A vázizom a test legnagyobb szerve, és a test teljes vízmennyiségének körülbelül fele az intracelluláris (a sejten belül) és az extracelluláris folyadékban (a sejten kívül) található izomrészekben.

A testtömeg 60 százalékának 40 százaléka intracelluláris, a maradék 20 százaléka extracelluláris folyadék (az intersticiális folyadék 15 százaléka és a plazma 5 százaléka). A víz nélkülözhetetlen a sejtek működéséhez, és a szervezetben számos funkció/reakció hidrogénionok cseréjével jár.

Nátrium és hyponatraemia

A nátrium a folyadékkoncentráció és az extracelluláris ozmolalitás jelentős meghatározója. Ugyancsak nélkülözhetetlen a vérnyomás fenntartásához, az idegimpulzus-vezetéshez, valamint a tápanyagok sejtbe jutásához. A nátrium az elsődleges pozitív ion az extracelluláris folyadékban, és a nátrium egyensúlyhiánya folyadékegyensúly-, valamint egyéb elektrolit-egyensúlyzavarokhoz vezethet. Csökkent szérum nátriumkoncentráció (hyponatraemia) akkor fordul elő, ha a vérplazma nátriumkoncentrációja a normál tartomány alá esik. Ez történhet olyan események kombinációjának eredményeként, mint például a csökkent nátriumbevitel vagy a rendellenesen nagy nátriumbevitel. Ez utóbbi a ketogén diéta során előforduló eset. A hyponatraemia tünetei a következők:

  • Fejfájás
  • Hányinger
  • Dezorientáció
  • Fáradtság
  • Izomgörcsök

A közölt neurológiai tüneteket feltehetően az agysejtek ozmotikus duzzanata okozza, ami megzavarja a normális működést. Úgy gondolják, hogy az izomgörcsök a nátrium- és kálium-elektrolitok megzavarása, vagy a sejtbe kerülő víz következtében alakulnak ki.

Kálium és hipokalémia

A kálium létfontosságú szerepet játszik az elektromosan gerjeszthető sejtekben, például az ideg- és izomsejtekben. A sejten belüli fő kationként a kálium szükséges az idegsejtek vezetéséhez és az izmok összehúzódásához, beleértve a szívet is. A kálium is szükséges a megfelelő enzimaktivitáshoz, és elősegíti a sejtmembrán működését. Bármilyen hiány vagy túlzott káliumszint életveszélyes hatással lehet a tudatra, a mobilitásra és a vitalitásra.

Hipokalémia a szérum kórosan alacsony káliumszintje jellemzi. A hipokalémia fő oka a kálium kiürülése a szervezetből, akárcsak a ketogén diéta után. A hipokalémia egyéb okai a következők:

  • Túlzott izzadás/izzadás
  • Hányás
  • Hasmenés
  • Böjtölés
  • Éhezés
  • Magnézium hiány

Mivel a kálium szükséges az izomműködés szabályozásához, a súlyos hipokalémia állapota a szívverés leállását okozhatja. Súlyos hasmenés hipokalémiát eredményezhet, ha egy hétig vagy tovább tart, és a hányás is növelheti a vizelet káliumvesztését. Három hét koplalás után a vér káliumszintje drámaian csökken, ami a legtöbb embernél súlyos hypokalaemiát okoz. A hypokalemia tünetei attól függően változnak, hogy az állapot enyhe vagy súlyos. Az enyhe hipokalémia tünetei a következők:

  • Dezorientáció
  • Zavar
  • Az izmok kényelmetlensége
  • Izomgyengeség
  • A súlyos hipokalémia tünetei a következők:
  • A test rendkívüli gyengesége
  • Bénulás
  • Dysrhythmia
  • Szívroham
  • Hipoklorémia

És így, a kálium-egyensúly felborulása egyéb elektrolit-egyensúlyzavarokat, és elektrolit-egyensúlyzavarokat, mint pl. hypomagnesemia viszont kálium egyensúlyhiányt okozhat.

Magnézium és hipomagnézia

A magnézium szükséges a sejtek működéséhez, beleértve a fehérje- és nukleinsavszintézist. A magnézium emellett kritikus fontosságú a szervezetben zajló több száz biokémiai reakcióhoz, beleértve a neuromuszkuláris funkciókat és a véralvadást. A magnézium elengedhetetlen számos biológiai reakcióhoz, amelyek energiát biztosítanak a sejtfolyamatokhoz, beleértve az adenozin-trifoszfát (ATP) képződését a mitokondriumokban.

A magnézium a csontok, a fogak, az idegek és az izmok egészséges fejlődéséhez és fenntartásához is szükséges, valamint megelőzi a csontritkulást, a szív- és érrendszeri betegségeket, a szívritmuszavarokat (szabálytalan szívverés), valamint a szélütést. Hozzájárul a kalcium, valamint a kalcium-szabályozó hormon, a mellékpajzsmirigy hormon (PTH) felszívódásához és anyagcseréjéhez is. A magnézium tehát elengedhetetlen a vér egészséges kalciumkoncentrációjának fenntartásához.

A magnézium a szénhidrát-anyagcseréhez is hozzájárul. Az adatok arra utalnak, hogy a magas magnézium-, kalcium- és káliumbevitel pozitív hatással van a magas vérnyomásra. Ezzel szemben a magnéziumhiány vagy a hypomagnesemia hozzájárulhat szívrohamhoz, ritmuszavarokhoz és stroke-hoz.

A hipomagnéziát alacsony szérum magnézium jellemzi. A hypomagnesemia tünetei fokozódhatnak hypokalemia és hypocalcaemia jelenlétében, mivel ezek az állapotok mindegyike neuromuszkuláris ingerlékenységet okoz. Ezzel szemben a hypomagnesemia a kálium csökkenését is okozhatja a megnövekedett szekréció miatt, ha alacsony a magnéziumszint. Mint ilyen, az alacsony kálium- és kalciumszinttel rendelkező egyéneknek gyakran magnézium-kiegészítésre van szükségük a hiány visszafordításához. A súlyos hypomagnesemia tünetei elsősorban neuromuszkulárisak, és a következők:

  • Izomremegés
  • Tetany
  • Hiperaktív reflexek
  • Kamrai ingerlékenység
  • Korai kamrai összehúzódások
  • Kamrafibrilláció
  • Étvágytalanság
  • Hányinger és hányás

Elektrolit-kiegészítés a ketogén diétához

Összefoglalva, az elektrolit-kiegészítés kritikus lehet a káros mellékhatások és a ketogén diéta során gyakran tapasztalt elektrolit-egyensúlyi zavarok csökkentésében. Az elektrolit-kiegészítés származhat orális kiegészítőkből vagy olyan élelmiszerekből, amelyek gazdagok ezekben az alapvető ásványi anyagokban.

Nátrium

Az egyik legnagyobb egészségügyi „mítosz”, hogy mindenkinek kerülnie kell a sót. Ha azonban egészséges és ketogén diétát követ, várhatóan a veséi nátriumot választanak ki, ami enyhe vagy közepesen súlyos hyponatraemiát okozhat. A nátriumszint növelhető szájon át adott nátrium-kiegészítéssel és ételek sózásával, vagy magasabb nátriumkoncentrációjú élelmiszerek fogyasztásával. A ketogén diétához megfelelő nátriumban gazdag élelmiszerek a következők:

  • Csont leves
  • Sajt
  • Sózott dió
  • Sózott magvak
  • Kagylók (rák, homár stb.)

Kálium

A kálium legkritikusabb szempontja abban rejlik, hogy hatással van az izom- és idegsejtekre; szívritmus, szívritmus és összehúzódás; valamint az izomszövetek működése, például a rekeszizom izmai, amelyek a légzéshez szükségesek. A felnőttek napi káliumszükséglete 40-50 mekv/nap. A káliumszint növelhető orális pótlással, vagy magasabb káliumkoncentrációjú élelmiszerek fogyasztásával is. A ketogén diétához megfelelő káliumban gazdag élelmiszerek a következők:

  • Avokádó
  • Kelbimbó
  • Gomba
  • Cukkini
  • Tökmagok
  • Spenót
  • Zöld leveles zöldségek
  • Lazac
  • Kagyló
  • Kókusztej

Magnézium

Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a magnéziumbevitel fordítottan összefügg a metabolikus szindrómával és annak összetevőivel. Úgy tűnik, hogy az inzulinérzékenység romlása és az alacsony gyulladásos krónikus szindróma kiváltása a kapcsolat a magnéziumhiány és a metabolikus szindróma között. Az ajánlott napi magnéziumbevitel férfiaknak 400-430 mg, nőknek 310-360 mg, terhesség alatt pedig 350-400 mg. A magnéziumban gazdag élelmiszerek, amelyek alkalmasak a ketogén diétára, a következők:

  • Sötétzöld zöldségek (a magnézium a klorofill molekulákban található)
  • Avokádó
  • Diófélék
  • Magvak
  • Csokoládé
  • Spenót
  • Tökmagok
  • Kagyló
  • Joghurt
  • „Kemény víz

Hivatkozások

Pagana KD, Pagana TJ. Mosby's Manual of Diagnostic and Laboratory Tests, 6. kiadás. St. Louis: Mosby Elsevier, 2017.

Jeff M. Sands MD, David B. Mount MD (szerző), David B. Mount, Mohamed H. Sayegh, Ajay K. Singh (szerk.). A folyadék-, elektrolit- és sav-bázis egyensúly zavarainak alapfogalmai. Springer US 2013

Metheny NM. Folyadék- és elektrolitegyensúly: Ápolási szempontok, 4. kiadás. Philadelphia: Lippincott Williams & Wilkins, 2000

Andrew W. Yardley: Magnéziumbevitel, metabolikus szindróma és krónikus betegségek: Epidemiológiai vizsgálatok kritikai áttekintése. Nova Science, 2008

Needham A. Összehasonlító és környezeti élettan: Acidosis és alkalózis. 2004.

Seely R, Stephens TD, Tate PO. Anatómia és élettan, 7. kiadás. New York: McGraw-Hill, 2007.

Bortz, WM, Howat, P. és Holmes, WL (1968). Zsír, szénhidrát, só és fogyás. The American Journal of Clinical Nutrition, 21(11), 1291–1301.doi:10.1093/ajcn/21.11.1291

Yang MU, Van Itallie TB. A rövid távú súlycsökkentés során elvesztett súly összetétele. Az elhízott alanyok anyagcsere-válaszai az éhezésre és az alacsony kalóriatartalmú ketogén és nem ketogén diétákra.

J Clin Invest. 1976 Sep;58(3):722-30.

Hozzászólások

Hozzászólások

Ketoacidózis és elektrolitok: Amit tudnia kell

Mit okoz a ketoacidózis?

A ketoacidózis olyan állapot, amikor a testben megnő az acetil-CoA mennyisége, amely a ketontestek képződéséhez vezet. Ennek az állapotnak súlyos következményei lehetnek, mint például az alacsony vér pH-érték és az elektrolit-egyensúly felborulása.

Mik az elektrolitok szerepe a ketoacidózis esetén?

Az elektrolitok, mint például a kálium és a nátrium, fontos szerepet játszanak a ketoacidózis kezelésében. A betegség során a test elveszítheti ezeket az elektrolitokat, ezért fontos a megfelelő pótlásuk a kezelés során.

Hogyan lehet megelőzni a ketoacidózis kialakulását?

A ketoacidózis kialakulásának megelőzésére fontos a megfelelő vér glükózszint fenntartása, valamint a szervezet hidratáltságának biztosítása. Rendszeres ellenőrzések és orvosi konzultációk segíthetnek a kialakulás kockázatának csökkentésében.

Milyen tünetek utalhatnak a ketoacidózisra?

A ketoacidózis tünetei közé tartozhat a magas vérnyomás, a fokozott szomjúság és vizelés, valamint a kimerültség és a tudatzavar. Ezeknek a tüneteknek az esetén fontos azonnal orvosi segítséget kérni.

VIZSGÁLJA ÁT A LEGJOBB FEHÉRJE DIÉTÁKAT

Nézze meg, hogyan működik a diéta:

Köszönöm, hogy idáig elolvasta. Remélem, hogy legalább kicsit tetszett a cikk, és elolvas néhány másik cikket is a weboldalunkon.

DIÉTA & FOGYÁS

Figyelem, kedvezmények a KetoMix termékekre és csomagokrabővebben